Legjobb pénzügyi megoldások



Webáruház

MENÜ
Bemutatkozás
Mire jó a pézügyi tanácsadó ?
Tevékenység-Online játék
Öngondoskodás
Magyar mentalitás...
A spórolás a fejben dől el
Nyugdíj
***Ajánlatkérés***
Nyugdíj pillérek
Valóság! Milliók nyomorban?
Mibe kerül egy gyermek?
Születéstől az Egyetemig...
Örökölni, Illetékek nélkül?
Sajtófigyelő
Mi is az Unit-Linked
Casinó-e a tőzsde?
Befektetés
Jó tanács! Befektetőknek
Partnerintézmények
Magánszemélyeknek
Vállalkozóknak Cégeknek
Adóoptimalizálás
Profit kivétele-hogyan?
Itt az idő tőzsdézni!!
Legfrissebb hírek
Tényleg itt a világvége?
Interjú
Állás-Karrier
Kapcsolat,Elérhetőség
Fórum
Galéria









Mi az igazság a unit-linked körül?
 
Csodaszer vagy megvezetés? Áldás vagy átok a unit-linked?

Kezdjük elölről! Mi is az a unit-linked? Hogy ne legyen vita, vegyük a PSZÁF definícióját, amely így hangzik:

„A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat (kifizetés halálesetkor vagy tartam végén) ötvözik a befektetési alapok által kínált befektetési lehetőségekkel.

A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg.”


A unit-linked egy kb. 20 éve megjelent konstrukció, amelyben az eddigi életbiztosításoktól eltérően az ügyfél szabad kezet kap - bizonyos korlátok közt - hogy a biztosító mibe is fektesse a pénzét. Márpedig nem is akármiből választhat, hanem a biztosító az általa kijelölt 5-10-15-20 befektetési alap valamelyikébe. Szinte minden biztosítónak van egy-két ilyen konstrukciója - különböző színvonalon.

Történelmileg a biztosítók nagyon is jól megtanultak befektetni. Az ügyfelek biztosítási díjait ugyanis forgatni és kezelni kellett, hogy aztán ebből az esetleges káresemény megtörténtekor ki lehessen fizetni a biztosítottakat. Eleinte bankbetétekbe és ingatlanokba fektettek.

Maga a unit-linked biztosítás az 50-es években Angliában alakult ki, de szerte a világban inkább csak a 80-as, 90-es években terjedt el, de akkor aztán nagyon. A 90-es évek végére már vezető szerepet töltöttek be a Nyugat-Európai háztartások pénzügyi megtakarítási terveiben. Nem kis szerepe volt ebben egy Harry Markowitz nevü úrnak és követőinek, akik munkásságukért, a portfolió elméletért Nobel-díjat kaptak, illetve a technikai fejlődésnek, elsősorban a világhálónak, amely lehetővé tette a világ egészét átfogó információ gyors áramlását. Ugyanis ettől kezdve gomba mód kezdtek szaporodni a befektetési alapok., remek lehetőséget nyújtva a biztositótársaságoknak is hogy biztonságosan és eredményesen forgathassák ügyfeleik befizetéseit, sőt nemcsak azt. Kidolgoztak egy olyan konstrukciót a náluk életbiztositást kötő ügyfeleiknek, amelyben megosztották arany tojást tojó tyúkjaikat ügyfeleikkel, hogy azok saját döntések szerint a biztosításban felhalmozott pénzeiket ezek között az alapok között szétoszthatták, rendezhették. Ezt nevezték el unit-linked azaz magyarul a (befektetési alapok befektetési)egységeihez csatolt biztosításnak.
 
AZ OPTIMÁLIS UNIT-LINKED 9 TITKA
 
1) Megfelelő összegű és lejáratú

Nem kész szerződéseket kell lenyomni az ügyfelek torkán, hanem olyan konstrukciókat kell kialakítani, amelyek alkalmazkodnak az ügyfelek egyedi céljaihoz, szükségleteihez és lehetőségeihez. Az egyének nagy tőkeigényű életcéljai ugyanis előre programozhatók. Lakás, gyerek, nyugdíj, anyagi függetlenséget biztosító saját vagyon.

A szerződés összege és lejárata feltétlenül feleljen meg az ügyfél élethelyzetének, célrendszerének és jelenlegi illetve jövőbeli anyagi lehetőségeinek. Kicsi feszítés nem baj, de a jelent ellehetetleníteni nem szabad. Az optimális összeg és lejárat tehát ügyfelenként különböző.

Fontos kérdés, hogy kinek mennyi pénzt érdemes befektetni egy ilyen konstrukcióba?

Általában azt szoktuk mondani, hogy jövedelmünk 10-20%-át szükséges folyamatosan elkülönítenünk, hiszen az évek során nagyon komoly összegeket lehet elérni ezzel a viszonylag alacsony áldozattal is. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az országokban, ahol ez természetesnek számít, ott nincs probléma a nyugdíjrendszerrel, nincs probléma azokkal a kiadásokkal, melyek törvényszerűen bekövetkeznek minden ember életében. Japánban, az USA-ban, Nyugat Európában az emberek számára teljesen természetes, hogy a kezdetektől fogva elkülönítik bevételeik 10-20%-át.

Külön újra meg újra felhívnám a figyelmet a kamatos kamat csodájára. Éves 300 000 Ft megtakarításával 10 év alatt 12 %-os átlaghozammal kb. 4 542 ezer Ft érhető el, 20 év alatt azonban nem a duplája, nem 9 millió Ft-unk lesz, hanem sokkal több, közel 19 887 ezer Ft, azaz majdnem 2O millió Ft. Ha az időtávot tovább növeljük, 30-40-50 évre, akkor egészen horror összegek jönnek ki. Ha 50 éven keresztül megtakarítunk 200 000 Ft-ot évente, akkor a várható összeg az 50. év végén 675 millió forint lesz!!! Természetesen számolnunk kell az inflációval, a pénz romlásával is, de még akkor is nagyon komoly összeg érhető el ilyen időtávon.

Egy biztosan leszűrhető azonban: minél előbb kezdünk el félretenni, annál több pénzünk lesz. AZ IDŐ FONTOSABB MINT A PÉNZ!!!

Ha valaki 30 éves korától kezd el félretenni nyugdíjas éveinek finanszírozására, viszonylag alacsony áldozattal tud megteremteni egy komoly összeget. Ha 30 éven keresztül évi 300 000 Ft-ot megtakarít, nyugdíjas korára 67 millió forintja lesz, aminek a hozamaiból tőkeveszteség nélkül simán kivehet akár havi 500 ezer Ft-ot is.

Ha valaki ugyanezt 10 évvel a nyugdíj előtt kezdi el megvalósítani, akkor neki ugyanekkora tőkéhez 4 millió Ft-ot kell évente félretennie, vagy egy nagyobb összeget esetünkben 20 millió Ft-ot kell induláskor az eseti számlára helyeznie az éves 300 ezer Ft-os díj mellé, vagy pedig sokkal kisebb tőkével kell beérnie !!! Nagyon nem mindegy!!!

 
 
2) Kellően rugalmas

Maga a unit-linked jellemzően hosszú távú, 10-20 éves konstrukció, de a jó konstrukció ismeri az átmeneti és a végleges díjmentesítés intézményét, amely egyaránt lehetővé teszi, hogy egy átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő család időszakosan felfüggeszthesse megtakarításait a gondok megoldásáig, illetőleg a tartósan megnehezült életkörülmények esetén a végleges felfüggesztést is lehetővé tesz.

Ugyanakkor megengedi a váratlanul rendelkezésre álló rendkívüli összegek elhelyezését is (eseti számla). Megoldható vele váratlan pénzigény is, pl szükség esetén rendelhető hozzá valamilyen hitelkonstrukció. Ugyanakkor abszolút KO esetére tisztességes visszavásárlási feltételeket ajánl.

De a legfőbb tényező, ami ezt a terméket XXI. századivá és ténylegesen rugalmassá teszi az, hogy eseti számlát (portfolió plusz) is tartalmaz.

Az eseti számla


Minden unit-linked típusú befektetés lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy éves, folyamatos megtakarításuk mellett egy tetszőleges összeget elhelyezzenek a konstrukció mellé rendelt ún. eseti számlán. Ez a számla fantasztikus előnye ezen szerződéseknek. Opcionális,tehát csak az veszi igénybe, aki szeretné.

Az eseti számla lényege, hogy egészen alacsony összegtől (20 000 Ft-tól) létrehozható. Természetesen a felső határ a csillagos ég. Erre a számlára befizetett összeggel ugyanazokat a befektetési alapokat lehet elérni, amit az adott konstrukció felkínál.

Előnye: a pénz bármikor hozzáférhető. Ez egy olyan likvid számla, melyre bármikor, bármekkora összeget befizethetünk, illetve kivonhatunk. Ha ma úgy döntünk, hogy befizetünk 3 000 000 Ft-ot, rá egy hétre pedig kivesszük, minden további nélkül megtehetjük.

Mire érdemes használni az eseti számlát?

Az eseti számlát sokféle pénzügyi stratégiába bele tudjuk építeni. A legelterjedtebb és talán leglogikusabb, ha az eseti számlát arra használjuk, hogy az ott elhelyezett pénz éves hozamából töltjük fel minden évben a folyamatos díjat. Ezáltal lesz egy jelentős összegünk, amely folyamatosan hozzáférhető, a hozamokat pedig „átfolyatjuk” a folyamatos részen, ezáltal kamatadó-mentessé tesszük.

Emellett az eseti számla használható egyszeri, nagyobb összeg elhelyezésére is. Például, ha valaki örököl egy nagyobb összeget, ingatlant, majd eladja, a befolyt pénzt elhelyezheti az eseti számlán. Ott folyamatosan dolgoztatjuk befektetési alapokban, és mégis bármikor hozzáférhet a teljes összeghez.

Alkalmas az eseti számla arra is, hogy ha a folyamatos díjon felül van még megtakarításunk, amihez azonban belátható időn belül hozzá kell nyúlnunk, akkor havonta befizethetjük az összeget (akár 20 000 Ft-onként) az eseti számlára. Amikor szükségünk lesz rá, egyszerűen kivonjuk.

Az eseti számla teljesen likvid, azaz bármikor bármekkora összeg felvehető róla. Ez azonban nem biztosítási szolgáltatás, így a hozamok kamatadó kötelesek, kivéve ha azokat lejáratkor, illetve halálesetkor vesszük igénybe.

 
 
3) Megfelelő darabszámú és jól működő, esetenként komplementer (egymást kiegészítő), szabadon állítható, variálható alapokat tartalmaz

Minden unit-linked konstrukció fő célja, hogy tőkeként funkcionáljon, hogy a befektetett pénzből még több pénzt csináljon. Pénzt szülő pénz = tőke. Ezt a célt csakis megfelelő alapokkal lehet elérni. Na ez az, amit utólag könnyű, de menetközben bizony egyáltalán nem olyan egyszerű elemezni. Mi az, amit mégis lehet tenni:

Meg kell számolni, hogy hány darab alap szerepel benne. Legalább 8-10 kell ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen vele foglalkozni.

Célszerű megvizsgálni az elmúlt időszakot. Bár a múltbeli hozamok nem jelentenek a jövőben garanciát, azért információ tartalmuk van.

Meg kell nézni, hogy szabadon variálhatók-e az alapok és ennek milyen költségei vannak. Jó, ha vannak különféle értékpapírokat tartalmazó, különféle földrészeket átölelő, egymástól nagyon különböző alapok is benne, ami szükség esetén menekülési útvonalat jelenthet.

Általánosságban igaz az, hogy minden olyan konstrukció elől, amihez nem társul elegendő információ, nem készségesek, tájékozatlanok a pénzintézeti ügyintézők, illetőleg a pénzintézet csak saját alapkezelője alapjait ajánlja menekülni kell.
 
 
4) Részvénytúlsúlyos befektetési alapokat is tartalmaz

Ha valaki eljut odáig, hogy felismeri, hogy szükséges jövedelmének egy részét megtakarítania, akkor már jó úton jár. Azonban nem mindegy, hogy megtakarítását milyen formában teszi.

Hosszabb távú befektetések esetén kizárólag részvény túlsúlyos befektetési alapokban szabad gondolkodni.Egy megfelelően diverzifikált részvény portfoliónak ugyanis meg van az az előnye, hogy kimagasló hozamot biztosít (többet, mint bármi más), a kockázata pedig minimális.

Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy az elmúlt 70 évben bármelyik 15 éves periódust nézzük is meg, a részvény befektetés megvert minden más befektetési formát (kötvényt, aranyat, ingatlant stb.).

A részvénnyel tehát magas hozam érhető el, minimális kockázat mellett. A fontos azonban az, hogy megfelelő időtávban gondolkodjunk. 1 évre, vagy pár hónapra részvénybe fektetni nagyon kockázatos, és nagy szerepe van a szerencsének.

A magyar tőzsde az elmúlt 16 évben 24-szeresére nőtt (a BUX 1000 pontról indult), mégis nagyon sokan veszítettek rajta, mivel nem megfelelően használták.

Az elmúlt 75 évben az amerikai tőzsde átlagos éves növekedése 12% volt. Volt olyan év, amikor 40% fölött emelkedett, volt olyan is, amikor 30% körül esett. Átlagosan azonban évi 12%-kal nőtt.

Ha egy megfelelően összeállított részvény portfoliót magára hagyunk, akkor a fenti hozamra számíthatunk. A világ azonban sokat változott, ma már a Föld szinte minden régiójának értékpapírjai elérhetők, ezáltal sokkal nagyobb növekedési potenciállal számolhatunk.

 
 
5) Minimális biztosítási védelmet tartalmaz

Már korábban kifejtettük, hogy a unit-linked konstrukciók fő célja a pénzcsinálás. Biztosításnak épp csak annyira tekinthetők, hogy a PSZÁF rájuk nyomja a pecsétet, és így élvezhessük az ebből származó adó- és jogi előnyöket. Ezek:

• nincs kamatadó

• az SZJA tv-ben megfogalmazott kritériumok megléte esetén igénybe vehető hozzá adójóváírás

• eljárási díj és örökösödési illeték fizetése nélkül – akár a magyarországi törvényes öröklési rendtől eltérően – örökölhető

• érinthetetlen, a benne szereplő összeg nem végrehajtható

Miért baj, ha magas a biztosítás aránya? Azért, mert akkor ennek magas költségei is vannak, ami óhatatlanul a befektetendő összeg, és így a várható hozam rovására megy.

Ez a konstrukció tehát nem pótolja az esetlegesen szükséges életbiztosítást, (ami például egy eladósodott, komoly hitelállománnyal rendelkező család családfenntartója számára kötelező!!!)

Ez befektetés, és a biztosítási elemeket csak és kizárólag az adó és jogi előnyök elérhetősége érdekében keverték beléjük.
 
 
6) Minimális biztosítás – minimális áron

Az optimális unit-linkedben a biztosítás díja néhány száz Ft/évtől maximum 4-5 ezer Ft/évig terjed.(még 100 milliós nagyságrend esetén is)
Hiszen itt a biztosító gyakorlatilag nem is visel kockázatot, különösen nem egy olyan unit-linked esetén, ahol a biztosítási összeg kisebb mint az éves díj. Nincs, vagy alig van biztosítási védelem, csupán jogi és adó előnyök! Szinte a teljes befizetés befektetésre kerül.
 
 
7) Olcsóbb, mintha egyedi alapokat vennénk

Amennyiben nem strukturált befektetési alapot, hanem egyedi, „pucér” alapot vásárolunk, meg kell fizetnünk a vételi-eladási árfolyam különbségét, és a végén a hozamra ki kell fizetni a 20% kamatadót.

A unit-linked alapokra is kell vételi-eladási árfolyamkülönbséget fizetnünk, és a biztosítók egyéb költségeket is felszámolnak. A 20% kamatadót viszont nem kell megfizetni, ha a konstrukciót a lejáratig, de mindenképpen legalább 10 évig megtartjuk. (A kamatadó mentesség feltétele, hogy biztosítási szolgáltatást vegyünk igénybe vagy, mert bekövetkezett a biztosítási esemény, vagy mert lejárt a biztosítás.)

Ráadásul általában évente legalább egyszer ingyenesen át is rendezhetők az alapok, és a második, harmadik átrendezés is lényegesen olcsóbb mint egy egyedi alap vásárlása esetén.

És ez nem számít szerződésbontásnak, nem kell közben újra meg újra kifizetni a 2O % kamatadót sem, hiszen ugyanannak a szerződésnek a keretében történik a csere (A legtöbb esetben az évi egyszeri rendezés elég is)

És most el lehet kezdeni számolgatni, : melyik éri meg jobban? És még egy lényeges különbség. A biztosítók alapjai általában jobbak. Miért van ez?

Na nem azért, mert a biztosítótársaságokban jobb szakemberek dolgoznak, mint a bankokban. NEM. Ennek az az oka, hogy a bankoknak nem érdekük túl jó alapokat csinálniuk. Miért is? Mert akkor az aranytojást tojó betétektől is idecsalogatnák az ügyfeleket.

A betét pedig egy bank számára elsődleges fontosságú. Két alapvető dolgot is tehet vele. Egyrészt a tartalékrátától függően 10, illetve 2O-szorosát kihelyezheti hitelként, másrészt elmehet vele a pénzpiacokra, ahol közvetlenül is befektetheti azt. Teheti ezt a nagybefektető biztonságával, informáltságával, technikájával stb. Dehogy is szeretné, hogy betétállománya jelentősen csökkenjen, sőt!
 
 
8) Menedzselt

A portfólió rendszeres rendezése a jó hozamú befektetés legfontosabb titka. Valamelyik alapra úgy rábízni a pénzünket, hogy az majd kiváló hozamot hoz 5-10-15-20 évig, meglehetősen vakmerő dolog. Változhatnak a gazdasági viszonyok, jelenhetnek meg új alapok, kifulladhatnak a régiek stb. Ha azt feltételezzük, hogy menet közben a portfóliót rendszeresen rendezni kell, a banki és a unit-linked konstrukciók közt a költségek drámaian megváltoznak.
 
 
A unit-linked, mint nem „csak” életbiztosítás

A világszerte népszerű unit-linked biztosítások témakörét sok szempontból lehet vizsgálni. A unit-linkeddel kapcsolatban Magyarországon sokszor elhangzottak olyan kijelentések, miszerint sokkal inkább befektetések, mint biztosítások. Más országokban a unit-linkedet a jó befektetési lehetőséget kínáló biztosításon kívül nyugdíjbiztosítási alternatívaként is számon tartják, s különféle egyéb adó előnyöket is kapcsolnak hozzá. (Ausztria, Finnország, Görögország, Portugália, Svédország, Svájc)
 
 

9) A unit-linked konstrukcióval olyankor is lehet haszonra szert tenni, amikor az árfolyamok süllyednek, a pénzpiacokon válsághangulat lesz úrrá (cost-average effektus)

 
 


Összefoglalva: a unit-linked megoldás világszerte a legkedveltebb befektetési forma, önmagában nem csodaszer, lehet jó és lehet rossz, de egy jól felépített és menedzselt portfolió hozamban verhetetlen, nincs alternativája.

Az elmúlt időszak biztosítási sikerterméke hazánkban is a unit-linked volt, amit egyértelműen befektetési szándékkal indítottak a szerződők, döntően nyugdíj és tőkeképzési célok megvalósítása érdekében.
 
 
 
 
 
 
 


 
 


 
 
<><><><>
 






www.andras.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!